TORDAS-GYÚRÓI TÁRSULT EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG

2013. augusztus 9.

Gyerektábor, 2013. 4. nap SZELÍDSÉG, ÖNMEGTARTÓZTATÁS

Ma készítettünk csoportképet, ezért ezt teszem ide kezdésként, íme a nagy csapat!

















A nap témája pedig a szelídség és az önmegtartóztatás.















Mi a szelídség? ...amikor nem kiabálunk...kedvesek vagyunk...
Összehasonlítottuk a grizzly medve és a teddy maci tulajdonságait. Az egyik a megtestesült vadság, a másik a szelídség.

Mi az önmegtartóztatás?...csinálni akarunk valami rosszat, de visszatartjuk magunkat...
Előkerült Gombóc Artúr képe, amiből kiderült, hogy nem csak a rossz dolgoktól tartózkodhatunk, ha önmegtartóztatásról beszélünk. 
Jézus hogyan tartóztatta meg magát? Jézust a pusztában megkísértette az ördög, de ő visszautasította. A kereszthalált is úgy szenvedte el, hogy hatalmában lett volna leszállni a keresztről, de ezt mégsem tette meg. 

A mai vendégünk László testvér volt a martonvásári Élet Kenyere Közösségből.














Mi a szelídség az én megközelítésemben? Megőrzöm a békességemet, nem ütök vissza a másiknak, akkor sem, ha bánt, uralkodom önmagamon, nyugodt maradok. Jézus mit tett volna, ha őt valaki fizikailag bántja? Jézus szelíd volt. Pontosan nem tudjuk, hogy mit tett volna, de valószínű, hogy valami olyat mondott volna, amiből a bántalmazó rájön, hogy helytelenül cselekedett. Mindig arra törekedett, hogy ismerjék föl az emberek a saját hibáikat és változtassanak rajtuk.

Önmegtartóztatás.
Az ember próbálja meg kevesebbel is beérni. Erősíti az akaratot. Úgy eddzük az akaratunkat, mint a sportolók az izmaikat. Ha erős lesz az akaratunk, adott esetben le tudunk mondani a rossz csábításáról a későbbiekben. Az én szerzetesi fogadalmam, választott életutam is egyfajta önmegtartóztatás. A ruha, amit viselek  mindig figyelmeztet arra, hogy én, mint keresztény nem viselkedhetem akárhogy, hiszen rólam is megítélik a keresztényeket.

László testvér egy szép éneket is megtanított nekünk a Lélek gyümölcseiről.

Ima: Drága Istenünk! Köszönjük neked azt, hogy ez már a 4. nap, amit békességben együtt töltünk.. A gyerekek tanulnak tőlünk ezeken az alkalmakon. Volt bennünk szeretet és öröm is, , néha jók voltunk, néha rosszak. Szeretnénk, ha a gyerekek megismernék azokat a dolgokat, amik tőled jönnek, ha nagyobbak lesznek egy kicsit szelídebbek lennének, esetleg önmegtartóztatóbbak,, rád szeretnénk hasonlítani, valóban benned meggyökerezni, téged szolgálni. Légy velünk a nemsokára kezdődő óvodában, iskolában is. Kérlek, hallgass meg minket. Ámen

A templomi foglalkozás után a nap meglepetése következett. Derecskei Anita felajánlotta, hogy eljön, és mindenkinek fest az arcára valami szépet. Ez a lehetőség persze minden gyereknek nagyon tetszett, és hosszú sorok kezdtek kígyózni a széke előtt. Persze nem volt érdemes sorban állni, így mindenki sorszámot kapott. Anita 11-től 16.30-ig egyfolytában festett a negyven fokban, zajongó, eleven gyerekekkel körülvéve. Köszönjük neki ezt a már-már emberfeletti teljesítményt.



Íme pár munka:
















Templom után játék, majd finom ebéd: gulyásleves, gyúrói pogácsa.
Az ebéd utáni programot is mindenki ismerte már: kicsiknek alvás, nagyoknak társasjáték és mesehallgatás a templomban.
Miután csökkent a hőség újra lehetett az árnyékban játszani. Új játék is előkerült. Az alábbi két képhez csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy ilyen odaadó ember, mint Szabolcs nincs még egy, ez egészen biztos. Mindent a gyerekekért. Íme:



A délutáni kézműves foglalkozás Edit és Emese kooperációjában kitalált, továbbfejlesztett kavicsfestés volt. Szerették volna, ha a gyerekek a Lélek gyümölcse szimbólumait nem csak látják és hallják, hanem le is rajzolják, ezzel is segítve a bevésődést. A szimpla kavicsfestés azonban nem tűnt praktikusnak a mi esetünkben: nehéz beszerezni a köveket a majd 50 gyereknek, azok nehezek, és a mű elkészülte után nehéz őket kezelni. Ezért kitalálták, hogy kavics helyett kisütött sóliszt gyurma korongokat fogunk mindkét oldalukon színezni filccel, fixálásképpen lefújni hajlakkal, és azokat egy zöld drótra úgy felfűzni, hogy szőlőfürt formája legyen az alkotásnak. Elkészítették a korongokat, nekünk már csak rajzolni, és színezni kellett. 












Az elkészült alkotások pedig így néznek ki. Van, amelyikről még hiányzik a levél, de ez holnap pótolható:








Ma csak 94 fotó készült, igazán gyorsan át lehet rajtuk futni! 

A bejegyzést készített: Kokaveczné Árvai Erika

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése