- Hogyan lát minket, magyarokat?
Milyen különbségeket vél felfedezni saját nemzete és köztünk? Mi volt a
legmeglepőbb tapasztalata itteni tartózkodása során?
- Próbálok óvatosan fogalmazni,
mert nem szeretném, ha negatívan hangzana, amit mondok. Az én hazámban az ember
tudja azt, ha a hallgatóságnak tetszik egy prédikáció. Az emberek mosolyognak,
bólogatnak, valamilyen gesztussal mindig kifejezik véleményüket, még ha az
negatív, akkor is. Amikor először voltam Magyarországon, 2010-ben, főleg az
idősebbek esetében azt éreztem, hogy fogalmam sincs, mit gondolnak egy
igehirdetésről. Tetszik nekik, vagy nem, talán olyan különböző attól, amihez
szoktak, hogy egyáltalán nem szeretik hallgatni, semmilyen reakciót nem láttam
az arcukon. Aztán az istentisztelet után odajöttek, és mosolyogva köszönték meg
a szavakat. Ekkor döbbentem rá arra, hogy bár a magyarok jóval tartózkodóbbak
és zárkózottabbak, mint az amerikaiak, ugyanúgy gondolkodnak. Ezt tapasztaltam
a mai istentisztelet alatt is, a fiatalabbak sokkal nyíltabbak voltak, az
idősebbek zárkózottak, de a végén mosolyogva köszöntek el. Arra gondolok, -nem
tudom, hogy ez igaz –e-, hogy talán azok az emberek, akik annyi nehéz évet éltek
meg a kommunista időszakban, nem tudják, és nem akarják olyan nyíltan kifejezni
az érzelmeiket, mint a fiatalabb generáció, de a szívükben jók és hálásak. Én
azt látom, hogy a magyar embereket nagyon megviselték ezek az évtizedek,
ugyanakkor nagyon hamar ki is heverték azt. Mi, amerikaiak csak olvasunk és
történeteket hallunk a kommunizmusról, de számunkra ezek valóban csak
történetek, szinte mesék, mert semmi hasonlót soha a környezetünkben nem
tapasztaltunk.
A másik jelentős kulturális különbség az a sok
száz éves történelem és annak kézzel fogható tárgyi bizonyítékai, ami a miénkből
hiányzik. Az első látogatásom alkalmával vendéglátóink elvittek minket meglátogatni
a Skanzent, hogy közelebbről is megtapasztaljuk, milyen volt az élet régen a magyar
falvakban. Odafelé úton láttunk az autóból egy helyet, ahol érdekes romok
voltak. Megkérdeztem a vezetőnket, mi ez, mire ő azt felelte: Ó, csak pár római
település maradvány. Megdöbbentem. Micsoda?! Római romok?! És ezt csak így
mondja??? Azonnal álljunk meg!!!
Számunkra ez hihetetlen, hogy saját szemünkkel és kezünkkel tapasztalunk olyan
maradványokat, amelyek között valószínűleg már akkor is emberek éltek, mikor
Jézus is itt járt közöttünk. Ez elképesztő, fantasztikus. A magyaroknak pedig
természetes és semmi különöset nem jelent. Nálunk egy 100 éves ház már ősréginek számít. Visszafelé persze megálltunk, és
megnéztük Aquincumot. Csodálatos.
Mindent egybevetve én nagyon
örülök, hogy lehetőségem volt ellátogatni ebbe a szép országba, és itt is
hirdetni a Biblia igazságát.
Előzmények:
A prédikáció
A kezdetek és az okok
A gyülekezet
A nagycsaládról és az otthonoktatásról
Előzmények:
A prédikáció
A kezdetek és az okok
A gyülekezet
A nagycsaládról és az otthonoktatásról
A bejegyzést készítette: Kokaveczné Árvai Erika
Nagyon tetszett ez a sorozatod Erika! Köszönöm!
VálaszTörlés