Magyarországi misszión 3. rész: A nagycsaládról és az otthonoktatásról

- Az istentisztelet alatt említette, hogy 11 gyermeke van.


- A gyerekek számát illetően mi magunk a feleségemmel, az ismerőseink, illetve a gyülekezet tagjai is sokat viccelődünk, hiszen nem szokványos ez a „nagyon nagycsalád” a szűkebb és tágabb környezetünkben sem. Mi azonban nagyon jól érezzük magunkat ebben a kivételes családi közösségben.

A helyzetünk azért sem szokványos, mert nemcsak hogy 11 gyermekem van (7 lány, és 4 fiú), de mind a 11 gyermekünket otthon oktatjuk. A feleségem foglalkozása tanárnő, tanított is, mielőtt megszülettek a gyerekek, most pedig a legkisebbtől az érettségizőig ő tanítja otthon a saját gyerekeinket. 

Ez többek között azt is jelenti, hogy minden gyerek nagyon felelősségteljes, és már 10 éves koruktól kezdve szinte minden otthoni háztartási feladatot el tudnak látni.  Így sokkal könnyebb vezetni egy ilyen nagycsaládot, hiszen mindig van segítő kéz, jól el lehet osztani a feladatokat, korán önállósodnak a gyerekek. De természetesen nem ez az oka annak, hogy nálunk, az Egyesült Államokban a keresztény családok egyre többször döntenek az otthonoktatás mellett, ez csak egy pozitív hatása ennek a nevelésnek.  A fő ok az, hogy amellett, hogy személyre szabottan és szabadabban tanítjuk meg a gyerekekkel az iskolai tananyagot, van idő arra is, hogy elmélyedjenek a bibliai ismeretekben, és meg is éljék azt.  Ez nagyon fontos számunkra.

- Legnagyobb gyermekei már egyetemre járnak. Hányan tanulnak most otthon?

4 gyermekem egyetemista, 7 van jelenleg otthon. Ebből a két legkisebb még nem kezdte el az iskolát, így most öten tanulnak az édesanyjukkal.

- Érzik ennek a különleges útnak valamilyen hátrányát is, vagy csak az előnyeit?  Az otthonoktatás ellen sokszor felmerül az az érv, hogy a gyerekek nem szocializálódnak a saját korcsoportjukban, ami később különböző problémákhoz vezet.

Mi az otthonoktatásnak csak az előnyeit érezzük. Az én apósom és anyósom a hagyományos oktatás elkötelezett hívei, mindketten főiskolai tanárok. Amikor a feleségemmel az otthonoktatás mellett döntöttünk, nagyon sok vitánk volt velük, azt állították, hogy a gyerekeinknek rengeteg problémájuk lesz majd abból, hogy nincsenek kortárscsoportban. Aztán egy nagy családi összejövetelen hívta fel rá a figyelmemet éppen az anyósom, hogy a két legidősebb lányom, akik akkor 6 és 7 évesek voltak, milyen éretten viselkedik. Odamennek emberekhez, beszélgetnek velük, kérdeznek tőlük, és ha őket kérdezik, válaszolnak. Anyósom mesélte, hogy ő sokszor tapasztalja munkája közben a 18-19 éves főiskolásoknál, hogy ha beszél velük, nem is figyelnek rá, nem néznek a szemébe, nem tudnak egy adott témára koncentrálni. Ezzel ellentétben ezen  kommunikációs képességeknek az én otthonoktatott lányaim már 6-7 éves korukban birtokukban voltak. 

Erre nem is gondoltunk, de ez is az otthonoktatás egyik nagy előnye, hogy egy otthonoktatott gyermek a nap folyamán sokkal több korcsoporttal (konkrétan a különböző korú testvéreivel és a szüleivel) kommunikál, mint egy iskolába járó, aki ugyanolyan életkorú gyerekekkel van körülvéve egész nap, mint ő maga. 

És az otthonoktatás persze nem azt jelenti, hogy otthon, bezárva, mintegy elzárva tartjuk a gyerekeket. Rengeteg olyan iskolán kívüli foglalkozásra, csoportba, szakkörre, edzésre járnak, mint a hagyományos iskolába járók, sőt még többre is, hisz jóval szabadabb az időbeosztásuk. Így nagyon sok barátjuk van a társadalom minden rétegéből, köréből és korosztályából. Sok olyan családi programot is szervezünk, ahol megtapasztalhatják a tananyag azon részét, amire a hagyományos iskolában ilyen részleteiben talán nincs lehetőség. 
Mi boldogok vagyunk így. Persze ez nem azt jelenti, hogy ez az életforma  akár a gyerekek számát, akár a nevelésük módját illetően elvárás lenne részünkről, vagy a gyülekezeten belül. A gyülekezetben a háromnál több gyerekes családok ritkák, a 4 gyermek már kifejezetten soknak számít. Az otthonoktatás pedig még ritkább, csak pár esetben fordul elő. Azért nem kivételes helyzet a miénk, vannak otthonoktató családok, de a gyerekek nagy része a gyülekezetből is állami iskolába, vagy ritkább esetben egyházi iskolába jár, az otthonoktatás bár növekvő tendenciájú, de arányait tekintve még mindig igen csekély hányadot jelent. Mi mindenesetre nagyon örülünk, hogy ezt az utat választottuk.

Előzmények:

A kezdetek és az okok

A gyülekezetről

A cikk utolsó részében a személyes magyarországi tapasztalatokról, benyomásokról lesz szó.

A bejegyzést készítette: Kokaveczné Árvai Erika