TORDAS-GYÚRÓI TÁRSULT EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG

2020. május 3.

Húsvét ünnepe utáni harmadik vasárnap

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. Ámen.

Igehirdetés 2020. május 3. - Gyúró, Tordas, Martonvásár

Zsidókhoz írt levél 11. fejezet 13-19. vers

Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek. Csak távolról látták és üdvözölték azokat, és vallást tettek arról, hogy idegenek és jövevények a földön. Mert akik így beszélnek, jelét adják annak, hogy hazát keresnek. És ha arra a hazára gondoltak volna, amelyből kijöttek, lett volna alkalmuk visszatérni. Így azonban jobb haza után vágyakoztak, mégpedig mennyei után. Ezért nem szégyelli Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék, mert számukra várost készített. Hit által ajánlotta fel Ábrahám Izsákot, amikor Isten próbára tette, és egyszülött fiát vitte áldozatul az, aki az ígéreteket kapta, akinek megmondatott: „Aki Izsáktól származik, azt fogják utódodnak nevezni.” Azt gondolta ugyanis, hogy Isten képes őt a halottak közül is feltámasztani. Ezért vissza is kapta őt, aki így a feltámadás példájává lett.”








Csodálatos fejezete a Szentírásnak a Zsidókhoz írt levél 11. része, amelyből egy kis szeletet kaptunk a mai napra. Jó szívvel ajánlom az egész fejezet elolvasását. A levél szerzője végig tekint az ószövetségen és a hit kibontakozására, erejére csodálkozik rá a régiek életútját látva. A „hit hősei” - így is szoktuk emlegetni ezt az összefoglalást. A hősök azonban itt nem a hétköznapoktól idegen, különleges, emberfeletti erővel felruházott emberek, hanem esendő, időnként bizonytalankodó, a jövő felé aggodalmasan tekintő, számító emberek, mégis a buktatók ellenére vagy éppen azokkal együtt az Isten iránti feltétlen bizalom formálódik ki életükben.
Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek.” - Olvassuk mai igénk kezdetét. A be nem váltott ígéretekről van tapasztalatunk. Ismert mondásunk így fogalmazza meg ezt: „Ígéretekkel van tele a padlás.” Ezek a megvalósulatlanul marad, számunkra üresnek bizonyuló szavak bizalmatlanságot ébresztenek. Milyen könnyen ragad meg figyelmünk e bibliai mondat második felénél. Ezek az emberek – az ősatyák: Ábrahám, Izsák, Jákób – hitben haltak meg, és hitben is éltek. Múltjukat, jelenüket, jövőjüket nem a pillanatképek széttöredezett sokaságaként látták, hanem egy összetartozó folyamatként, amely Isten kezében van.
Kijövetelük eddigi hazájukból, vándorlásuk és otthonkeresésük Isten vezetésével, jelenlétében történt. Van-e ennél nagyobb ajándéka emberi életünknek mint, hogy Isten jelenlétében élhetünk, őszinte gyermeki bizalommal?
A keresztyénség története nem egyszerűen évszámokkal és jelentős eseményekkel írható le. Valójában Isten Szentlelkének munkálkodása, aki az Ige szavával ma is elhív, vándorútra szólít és a mennyei haza reménységét teszi valósággá életünkben. Az Isten iránti hit, bizalom emberi életekben kibontakozó történte ez. A „bizonyságtevők fellege” ez, írja a levél szerzője.
Isten elhív. Honnan hívott ki téged? Milyen bűnből emelt ki, tisztított meg? Hogyan gyógyította sebeidet? Mit jelentett életedben először az isteni bűnbocsánat megtapasztalása, a Krisztusban felismert és megélt kegyelem? A mai ige szerint Izsák a feltámadás példájává lett. A könyörületet, megmenekülést átélt ember élete a lehetetlenben is utat nyitó Isten életet adó cselekvésének bizonyságtevőjévé lett.
Hol tartunk most ezen az úton? Elfáradtunk? Várjuk a változást hozó időket, új találkozásokat? Úgy érezzük, egy helyben toporgunk már régóta? Isten vezetése továbblépésre hív! A nehézségekben megélt megtartó szeretet hírének továbbadására. Bátor, reményteli, őszinte imára. Krisztus él, Jézus úr! - hirdették az első keresztyének és nyomukban járva hirdetjük mi is, szóval, tettekkel, életünkkel.
Merre tart az életünk? Hazát kerestek, egy jobb haza után vágyakoztak az ősatyák. Nem nehéz ezt elgondolnunk ma sem. Sokan vannak a világban, akik hazát keresnek. Országon belül és országhatárokon túlra vezetően is sokan indulnak el egyedül vagy családosan új otthont keresni, ismeretlen vidékeken megélhetést találni, otthont teremteni. Milyen hosszú idő lehet, míg a vágyak valósággá érnek? Mennyi küzdelem vezethet oda, míg ez az út célhoz ér? Vágyakozunk mi is az új haza, a mennyei haza után. Isten által készített otthonunk iránt, ahol nem lesz bűn, csalódás, hitetlenség, gyász, szomorúság, hanem Isten szentsége, jelenléte tölt be mindent. Biztosak az ígéretek, nem üres szavak, hanem Isten örök üzenete. Biztos cél felé tart az életünk. Ebben a reménységben örvendezhetünk és nehéz időkben is megtalálhatjuk mindazt, ami hálára, Isten dicséretére indít. Legyen áldott ezért a Szentháromság egy igaz Isten! Ámen.



Szeretettel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat, dédnagymamákat! Isten áldása őrizze, vezesse életüket!

Templomi istentiszteleti alkalmakkal kapcsolatban a világi hírekben azt hallhattuk, hogy változás, a korlátozások feloldása várható, de az egyház dolgaiban számunkra az evangélikus Püspöki Tanács szava a mérvadó. Az ő állásfoglalásuk szerint cselekszünk. A következő hétre várható a püspöki útmutatás. Jövő vasárnap még nem lesz templomi alkalmunk, az eddigiekhez hasonlóan az időseknek kinyomtatva küldjük el az igehirdetést és interneten tesszük elérhetővé istentiszteleti összeállításunkat. Jövő vasárnap Udvaros Dóra lesz az igehirdető!

Urunk áldjon, őrizzen mindannyiunkat!
Erős vár a mi Istenünk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése