"Az Úrtól jön a szabadulás." (Jónás 2, 10. c.)
Közel 50 gyerek, sok segítő lelkes szülő, nagyszülő, kistestvér, nomeg a három főszervező: Zsolt, Villő és Edit. Az ő részvételükkel és aktív közreműködésükkel indult ma az idei napközis tábor a tordasi parókián. Mi újoncként az idén először vettünk részt ezen a -talán mondanom se kell mekkora izgalommal várt- eseményen.
 |
| Reggeli gyülekező |
A könnyebb koordinálás és irányíthatóság érdekében a szervezők korosztályok szerint négy csoportba osztották a gyerekeket. Minden csoport védjegye egy bibliai állat lett (hal, oroszlán, szamár, és bárány), amihez színeket is rendeltek. Így van kék, citromsárga, narancssárga és zöld csapat.
 |
| Készülnek a csoportbeosztás szerinti nyakbavalók |
A Nap első felében a kisebbek a gyülekezeti teremben készültek Jónás történetének előadására.
 |
| "Gyakoroljuk a hullámzást!" |
Ezalatt a nagyobbak Emese irányításával játékos formában ismerkedtek, és próbálták egymás nevét megjegyezni.
 |
| "Aki a labdát kapja mondja hangosan a nevét!" |
Beindult a komolyabb játék is: volt adj király katonát,
és "ki tud több halacskát megfogni egy lélegzetvétel alatt"? ("Halacskák" a kör közepén "úszkálnak", a fogó pedig egy mély lélegzetvétel után "lemerül" közéjük, és addig foghatja a halakat, ameddig tart a levegője.) Ez utóbbi (az a bizonyos "egy szusz") ellenőrzésére ("Isti, biztos, hogy még mindig nem vettél levegőt? Már egy perce rohangálsz a halak között... :-)))) még nem sikerült pontos módszert kidolgozni, de a cél megvalósult, a gyerkőcök felszabadultak, jól érezték magukat, és az ismeretlenek is szóba elegyedtek egymással.
A sok szaladgálás meghozta az étvágyat is, épp időben: érkezett a tízórai.
Tele hassal jól esik az éneklés: a templomban hálaadó ima után, Villő gitáros kíséretével dalra fakadt a napközis banda,
majd megnéztük a kék csapat előadását Jónásról és a cethalról.
 |
| "És Jónás nem akart Ninivébe menni." |
 |
| Istentől jön a szabadulás |
Szabad játék következett ezután: a trambulin (itt egész nap nagyüzem folyt, bizony időben sorba kellett állni ha valaki szeretett volna a "ketrecen" belülre kerülni), a hinta és a homokozó voltak a legnépszerűbb terek és helyek, ahol aktívan lefoglalták magukat a csapattagok.
Azok, akik szervezett játékra vágytak (fiúk = foci) Szabolcsnál jelentkezhettek, aki egész délelőtt kapható volt a legkülönbözőbb labdajátékokra és fogócskákra.
Köszönjük Szabolcs a fáradhatatlanságot!
Emesénél törökülésben körbeülős játékkal lehetett kitölteni az ebédig hátralévő időt.
 |
| "Ritmusra!" |
Közben erős emberek és lelkes segítőik megterítettek az ebédhez, ami olyan finom volt, hogy a fogásonkénti két repeta az átlagnak mondható. Köszönjük a készítőknek!
Ebéd után következett a tábor (előző évi tapasztalatok szerint) legproblémásabb pontja: az ebéd utáni pihenés (szándékosan nem írtam alvást :-)) Már azt nehéz volt megvalósítani, hogy ebéd után ne rohamozza meg újra mindenki a hintát és a trambulint... De győzött a szervezők elképzelése: a kicsik, akik tényleg fáradtak voltak (Sári már 11 órakor kérdezte, hogy mikor lehet aludni, mert nagyon álmos) elvonultak aludni a gyülekezeti terembe Edittel és Emesével. És elaludtak. Mármint a gyerekek. A felnőttek hősiesen ébren maradtak. Bizonyíték következik:
 |
| Volt, aki alternatív alvóhelyet választott. Hát igen, a cél érdekében bármi megengedett... |
 |
| Activity |
A délutáni ébredést finom uzsonna követte,
majd mindenki bekapcsolódott a kézműves foglalkozások valamelyikébe. Edit vezetése és útmutatása alapján origami papírhalat lehetett hajtogatni, és/vagy mécsest ragasztani pauszpapírból. A legtöbb gyerek mindkét feladatot teljesítette. Igazán szép és fantáziadús munkák születtek mécseskészítés közben.
A papírhalak pedig egy táblára kerültek, aminek a hét folyamán még szerepe lesz a tábor történetében.
Mi az utolsók között hagytuk el a helyszínt, kisebb ellenvetések közepette ("De anya, miért nem mész haza és hozod el a vacsorámat, akkor még maradhatnánk...?" :-))). Azt gondolom, ez többet mond minden szónál arra az Apa által hazaérkezés után feltett első kérdésre, hogy: "Na, milyen volt az első nap?"
Jelentem, mindenki lelkesen várja a holnapot.
A beszámolót készítette: Kokaveczné Árvai Erika
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése