A
„klub” 2011 őszén alakult.
Eleinte
nem volt neve a csoportnak. Vagyis volt, csak úgy tűnt nem az igazi: „Imakör”. Nehezen
tudtam kívülállóknak elmondani, mivel foglalkozunk mi, a baba-mama kör néhány
tagja, ezeken a reggeli találkozókon.
Pedig a válasz egyszerű: Igét olvasunk,
és imádkozunk. És éppen itt a bökkenő. Túl komolyan hangzik.
Én
éppen olyan életszakaszban voltam, amikor tudtam, hogy igen, nekem most erre
van szükségem. Megfogott az Isten szavához való közelebb kerülés lehetősége, és
persze minden alkalommal az éppen engem foglalkoztató sok-sok „miértre”
kerestem választ. Az ismerőseim azonban sokszor megütköztek: „Te imakörbe
jársz?!” Éreztem, hogy benne van ezekben a kétkedő és furcsálló megjegyzésekben
az, hogy sokan nem tudnak elvonatkoztatni attól, hogy bizonyos sztereotípiák
szerint közösen imádkozni csak idős
emberek szoktak, nagyon borús hangulatban, a saját keserveiket panaszolva. Pár
éve még lehet, hogy én is ezt gondoltam volna. Ezért az imakörről faggatózó kérdésekre
mindig feszengve válaszoltam. Éreztem, hogy nem tudom szavakba önteni azt, mit
adhat egy-egy ilyen találkozás, és nem tudom elmondani, miért is olyan jó ide
járni, hogy nem szívesen hagyok ki egy alkalmat sem. Aztán egyikünk talált egy
idézetet, ami pontosan leírja a dolog lényegét:
„...Lehet, hogy antik csésze vagy,
rózsákkal kifestve, arannyal díszítve. Előfordulhat, hogy csupán egy hétköznapi
csészének tekinted magadat - a mindennapi használatban már kicsorbultnak. Ne
feledd, hogy a nehéz, de törhetetlen, ellenálló és nagy űrtartalmú pléh bögrére
is szükség van!
Isten megtölti a csészénket azokkal a dolgokkal, amit a legjobbnak ítél. Ahogyan a tea erősebb lesz, ha időt hagyunk a teafű kiázására, úgy mi is elégedettebbek leszünk, ha több időt töltünk Isten igéjével, hagyva, hogy beáradjon életünkbe, és Krisztushoz hasonlóvá formáljon."
Isten megtölti a csészénket azokkal a dolgokkal, amit a legjobbnak ítél. Ahogyan a tea erősebb lesz, ha időt hagyunk a teafű kiázására, úgy mi is elégedettebbek leszünk, ha több időt töltünk Isten igéjével, hagyva, hogy beáradjon életünkbe, és Krisztushoz hasonlóvá formáljon."
Hát
nem egyértelmű? Isten igéje beárad az életünkbe, formál és vezet minket, ha
időt szánunk rá. Ezek az alkalmak erre szolgálnak. Éljük a mindennapi életünket,
néha talán egyhangúnak érezzük, néha kirobbanóan jó kedvünk van, gyerekeket
nevelünk, a család életét igazgatjuk, társak vagyunk, és még annyi minden más
szerepben próbálunk megfelelni nap mint nap. Időt kell hagynunk az elmélyülésre
is.
Valójában nem történik más egy ilyen találkozón, mint elolvasunk egy részt
a Bibliából, és beszélgetünk róla. Kit miért érintett meg? Miért szól hozzá
éppen most? Mit tanít neki egy-egy szakasz? Melyik részlet teszik benne igazán?
Milyen üzenetet hordoz benne számára Isten? Sokszor rácsodálkozunk, hogy a
Biblia tanításai mennyire aktuálisak mindannyiunk életében.
A végén hálát
adunk, és megköszönünk, kérünk és beszélgetünk Istennel. Ez az imádságos rész.
Lehet pár szóban, de lehet hosszabban is. Nekem eleinte ez ment a legnehezebben.
Megnyílni Istennek és közben hangosan kimondani a gondolataimat. Olyan sutának
éreztem magam. Ma már sokkal természetesebben megy. Persze még van hová
fejlődnöm…
Teáscsészék
vagyunk tehát mindannyian. Sokfélék. Így lettünk Teaklub. És igen, van tea is. Minden
alkalommal. Forró és finom. A Vendéglátónk főzi.
A
továbbiakban szeretnék rendszeresen beszámolni arról, milyen témák
foglalkoztatnak minket az adott héten. A klub nyitott, mindenkit szeretettel
várunk szerdánként, reggel 8.30-tól a Parókián. A gyerekfelügyelet megoldott: egész idő alatt körülöttünk játszanak!
A bejegyzést készítette: Kokaveczné Árvai Erika
Köszönöm!
VálaszTörlésV. :)
Urunk megáldja, amikor az Ő nevében ülünk össze. Én is köszönöm minden mondatodat Erika!
VálaszTörlés